A kampány első hónapja meglehetősen visszafogottra sikerült: egyik főpolgármester-jelölt sem volt a hírek főszereplője, még az első helyen végző Tarlós István átlagosan napi 23 megjelenése is kevésnek látszik egy kampányidőszakhoz képest. De hova tűnt Mesterházy Attila? Többek között erre is fény derül a Political Capital blogon.
Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával kezdődött a nyári ülésszak utolsó napja. Az ellenzék részéről Schiffer András, Vona Gábor és Mesterházy Attila próbált fogást találni a miniszterelnökön.
Egymásra mutogat az MSZP és a Fidesz az IMF-fel folytatott vita megszakadását követően, a parlamenti vitákat és nyilatkozatokat üzengetések és minősítgetések kísérik.
Heves vita bontakozott ki hétfőn a parlamentben napirend előtt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatott tárgyalásokról. A Fidesz frakcióvezetője szerint, ami a forint körül zajlik az egyértelmű nyomásgyakorlás, míg a szocialisták a pénzügyi és gazdasági tárgyú törvénycsomag visszavonását javasolták. A kormány képviselője leszögezte: a 29 pontos akciótervet nem vonják vissza.
Véget kell vetni az egyéni utak keresésének, össze kell zárni a sorokat, nyitni kell a társadalom felé, demokratikus körök szervezésével ellensúlyozva a Fidesz kétharmadát – hangsúlyozta az alábbi interjúban Mesterházy Attila pártelnök, aki óvakodott attól, hogy nyíltan bírálja Szili Katalint vagy Gyurcsány Ferencet, ugyanakkor jelezte: számít Molnár Csaba és Botka László együttműködésére.
Mesterházy Attila pártelnökké választásáról írt hétfői számában a Der Standard című osztrák lap, amely szerint az MSZP új elnökére herkulesi feladatok várnak.
A rozsdamarta szocialista gépezetre jellemző, hogy egy Kovács Lászlóhoz hasonló nyugdíjassal akarják erősíteni Mesterházy pozícióját a leendő pártvezetésen belül.
Mi történik, ha az MSZP már, az LMP pedig még nem képes ellátni a hatékony politikai ellenzékiség szerepkörét? Ha a szocik a kormányzás után az ellenzékiséget is elbaltázzák, az nemcsak nekik árthat, hanem a politikai kontroll nélkül hagyott országnak is.
A Fidesz által hangoztatott forradalmiság (illetve a retorikában még „forradalmibb” Jobbik és LMP) által uralt rendszerkritikai diskurzustér a korábbinál is előnytelenebb „ellenforradalmi” szerepbe kényszeríti az MSZP-t. Amely sokat tett azért, hogy a részben általa létrehozott, öt ciklusból háromban általa kormányzott parlamentáris demokrácia milliók szemében azonossá váljon a lopással, az inkompetenciával, a hatalom cinizmusával.
Mesterházy Attila módosító indítványt nyújtott be a pénteken aláírandó, az Országgyűlés alakuló üléséhez kapcsolódó politikai megállapodáshoz. A módosítás lényege: a függelék tartalmát azzal a kitétellel fogadják csak el, hogy ha a parlament nemzetbiztonsági bizottságában a Jobbik sem elnöki, sem alelnöki, sem bizottsági tagsági helyet nem kap.
Mesterházy Attila írásban elküldte az MSZP négypontos javaslatát az Országgyűlés alakuló ülését megelőző egyeztetésekkel összefüggésben a többi parlamenti frakciónak.
